Ne legyintsen a problémára: ha fáj a dereka, és emiatt nehezére esik a járás vagy a lépcsőzés, a hosszabb ideig tartó állás, a lehajolás egy elejtett könyvért, akkor a teste jelezni szeretne valamit.
A derékfájás legtöbbször a mozgásszervekkel összefüggő gondokra utal – bár kétségtelen, hogy más eredete is lehet, például egyes nőgyógyászati betegségekkel összefüggő fájdalmak is kisugározhatnak a derékba.
Minél többet tud a mozgásszervi okokról, annál közelebb juthat ahhoz, hogy a szükséges életmódbeli változtatásokkal sikeresen kivédje a derékfájást.
Derekunk a gerincoszlophoz kötődő terület
Deréknak hagyományosan a lapockacsontoktól a farkcsontig terjedő területet nevezik – a fájdalom pedig bármelyik ponton jelentkezhet.
Ez a gerincoszlop egyik legnagyobb terhelésnek kitett eleme: ha lehajolunk valamiért, oldalra fordulunk, nyújtózkodunk, megfordulunk, főleg ezt a részt dolgoztatjuk.
A könnyed mozgás a csigolyák, az ízületek, a szalagok, az izmok és a porckorongok összehangolt munkájának eredménye:
A gerincoszlop 33-35 csigolyából áll, az első 7 csigolya a nyakhoz tartozik, ezt követi 12 háti csigolya, 5-5 ágyéki és keresztcsonti csigolya, illetve 4-6 csigolya a farkcsontnál. (A derékfájás a nyaki szakaszon kívül gyakorlatilag mindegyiket érintheti.)
A csigolyákat az erőhatásokat csillapító ízületek, valamint azokhoz kapcsolódó, illetve az ízületektől független szalagrendszerek kötik össze.
Az ízületek és az izmok viszonylag nagy mozgékonyságot biztosítanak a különböző gerincszakaszoknak.
A mozgással járó erőhatásokat a csigolyák közti rostos porckorongok tompítják.
A kocsonyás belső magból, egy rostos, külső gyűrűből, valamint az azt körülvevő szövetekből áll porcok formájukban is alkalmazkodnak a gerinc görbületeihez, olyanok, akár egy lapos párna.
Mire utalhat hát a derékfájdalom?
Ha a „szerencsésebb”, azaz a kis odafigyeléssel maguktól is megoldódó eseteket nézzük, a derékfájdalom egyik leghétköznapibb oka a fizikai túlterhelés.
Mint a hétvégi nagybevásárlást követő megerőltető cipekedés, a túlzásba vitt kerti munka, vagy a bemelegítés nélküli, hirtelen, intenzív sporttevékenység.
De a mozgáshiány épp úgy komoly kockázat: az ülőmunka közbeni rossz testtartás egyik jellegzetes következménye is a derékfájás.
A túlterhelésből eredő fájdalom a gerinc körüli izmokat erősítő gyógytornával, illetve pihentetéssel viszonylag könnyedén orvosolható.
Az ülőmunka káros hatásainak ellensúlyozására az ülő és álló testhelyzet váltogatása és a rendszeres testmozgás szolgálhat.
A kollagénhiány szerepe a derékfájdalomban
Ha huzamosabb ideig fennáll a derékfájdalom, és már szinte mindennapossá válnak az üléssel, hajolással járó kellemetlen érzések, érdemes összetettebb problémára gyanakodni, főleg 50-55 éves kor felett.
Ekkora ugyanis gyakorlatilag leáll a szervezet saját kollagéntermelése, ami a deréktájat is érintő ízületi porckopás megjelenéséhez vezethet.
Az ízületi porckopás során az ízületeket borító porc elvékonyodik, szinte teljesen felszívódik, így az ízületi végeken lévő csontok közvetlen érintkezésbe lépnek egymással.
A csontfelszínek egymáson súrlódnak, ez pedig a csontok károsodásához, illetve deformitásához vezethet. A deréktájon kialakuló porckopás tünetei közé tartozik az izmok merevsége is.
Miért vékonyodnak el fokozatosan a porcok?
A porcok elvékonyodásának egyik oka (a mozgáshiány, a túlzott terhelés vagy a genetikai hajlam mellett) a szervezet kollagéntermelésének csökkenése.
A kollagén adja a szervezet fehérjetartalmának 30%-át, ez a fehérje egyben a porcok egyik legfőbb védelmezője is. Ha a porcokat felépítő kollagén károsodik, a fájdalom, és az esetleges mozgáskorlátozottság biztosra vehető.
A kollagén bevitelének alighanem a legegyszerűbb módja a tiszta ízületi kollagén szájon keresztül történő fogyasztása.
A CH-Alpha® ivóampulla speciális Bioaktív Kollagén Peptideket®, Fortigel®-t tartalmaz, mely felhalmozódik a porcsejtekben, és támogatja azok anyagcseréjét.
